Mint La Colonia kormányzója, úgy döntöttem, hogy a burjánzó képzelőerődre hagyatkozva próbálok úrrá lenni egy problémán. Ebben az országban... mondjuk így, túl sok a szex. A szegényeknek túl sok gyerekük van. Ezek a gyerekek, ha felnőnek, a hegyekbe vonulnak és csatlakoznak a gerillákhoz. Valamit tennünk kell ellene. Tennünk kell valamit, hogy a nép kevesebbet... érintkezzen. A nőknek meg kell tanulniuk óvni a szüzességüket. De... te meg mi a fenét bámulsz, Milton?
Nos, nem tudtam nem észrevenni az unokahúgát, uram. Egy remek ötletet adott a tökéletes tervhez!
Zerit, Kendra
Ez tele van meglepetésekkel, kezdetben még számoltam őket, aztán egy idő múlva már nem.
VálaszTörlésIzgalmasan érdekes a hangulata, olyan, mintha egy film, meg a saját gondolataid váltanák egymást a képekben. Néhol hátborzongató, az abszurditás, és az erőszak is feltűnik egy-egy motívumban, de végig izgalmas, végig KELL menni rajta.
Kendra és Zerit mesterműve, megtiszteltetés, hogy publikálhatja a billycomics.
jóéjtlányok!
Nekem Chandler detektívregényeinek a hangulatát idézi: Az esti nyomott hangulat az irodában, ahogy Marlowe az íróasztalnál ül, whisky a kezében, lábai az asztalon, az üres üveg és a revolver között. A félig leengedett redőnyök mögül felhallatszik az utcáról a blues és a késő esti forróság hatására legördül egy izzadtságcsepp a homlokán. A kamera az üres üvegről a revolverre kúszik, majd egyre közelebb hozza és mikor már az egész képernyőt kitölti, árnyék vetődik az ajtóra és belép egy szőke nő feketében...
VálaszTörlésIgen, fekete fehérben nagyon bejönnek ezek a képregények, színesben talán vesztenének a varázsukból. A színek itt nem terelik el a figyelmet a mesteri rajzokról :)
(legalábbis én így vagyok velük)
Inkább Trillo és Mandrafina mesterműve :)
VálaszTörlésOlyannyira, hogy Trillo a forgatókönyvért megkapta érte 1999-ben a Angouleme díjat.
Kendra nevében nem nyilatkozok, de Tamás bátyó rátapintott a lényegre, bár én nagyjából mindegyik honosított képregényemet imádom, ennek ellenére ez az a képregény, ami megkoronázta maszatolásomat a honosítás berkeiben. „Sutil llegaste a mí como la tentación” azaz lágyan érkezel, mint a kísértés – így kezdődik a sztori, mint egy detektív történet, csak hirtelen átcsusszan egy egész más területre, érdekes kis politikai szatíra kerekedik belőle. Vagy talán több is annál, az én keresése a hazugságok árnyékában - ki milyen mélyen érzi át. Trillót tartják a legjobb társadalomkritikai írónak a képregényesek között, de többet is tud ennél. Tudja, hogy a tragédia és a komédia kéz a kézben járnak és nincs abszolút jó vagy rossz. Nevethetünk fennhangon, de közben érezzük a keserű szájízt, sírhatunk torokszakadtunkból, de végül mégis vigaszt nyerünk benne. Szereplői nem elvont szuperhősök, még csak nem is hősök, hanem érző (igazi) emberek… Az hogy színházi elemeket képregényes formanyelvként használja, zseniális. Az meg már csak hab a tortán, hogy a dél-amerikai írókra jellemző misztikus realizmust képregényre átültette. Fordítás közben számos lábjegyzetet készítettem a felfedezett összefüggések kapcsán, így például Ava Gardener színésznő, aki Sinatra felesége volt egy darabig, majd egy torreádor miatt hagyta faképnél... és szerepelt egy filmben, aminek a címe „Az iguána éjszakája”. Hehe.
Ez nem az a képregény, hogy elolvasom és másnap elfelejtem vagy csak annyira futja a véleményből, hogy jó volt mikor jön a következő. Ennek olvasás után is van utóélete, gondolatokat ébreszt… és persze van egy folytatása Iguána címmel :D, ami nem is igazán folytatás…
Nem prédikálok többet, akinek szeme van elolvassa, akinek esze van fel is fogja, a többiekért pedig nem kár :D
Sajnos kevés időm van az olvasgatásra, így igyekszem megválogatni, mit olvasok, mit nem. Eredetileg a spagetti testvérek nem volt a céljaim közt, de a fenti gondolatok miatt el fogom olvasni!
VálaszTörlésFARKASE
Hidd el, megéri :)
VálaszTörlésKíváncsi vagyok a véleményedre és ne hagyd ki az Örök éjjet se :)
Ezer köszönet a fordítóknak, nagy örömöt okoztatok vele! Fantasztikus sztori a legkülönbözőbb stíluselemeket mesterien vegyítve.
VálaszTörlésMegérné egyszer lefordítani Oesterheld és Breccia kultikus remekműveit, az Eternautát és a Mort Cindert (ezeknek még angol fordítása sincs: feltételezhetően nem piacképesek az USA-ban). Még egyszer hálás köszönet kitűnő munkátokért!!!
A köszönet Zeritet és Kendrát illeti :)
TörlésSpanyolból sajnos nem tudunk fordítani, de talán majd egyszer... valaki... :)