Marik... mi történt? Marik...
Nem tudom... a sárkány a rend hajóhada ellen fordult... a Bíbor Szárnyak ellen harcol.
De mi egy kereskedőhajón vagyunk... csak egy kereskedőhajón...
Fogalmam sincs. Először is szabadítsuk ki magunkat valahogy.
Én ezt nem értem... a múlt éjjel lefeküdtem aludni a rend épületében lévő szobámban, és amikor felébredtem, egyszer csak itt voltam, éppen, mikor a szörnyek támadásba lendültek.
Az ajtó igen erős. Tölgyfa. Gondolom, be is zárták.
Kérlek, Marly lovag, lépj be szerény kereskedelmi kirendeltségünk irodájába. És ne aggódj, kutatásod nem lesz hiábavaló, mert Krista lovag még életben van. Életben van, és ez igen figyelemre méltó. Krista kifejezetten figyelemre méltó személyiség.
Még mindig mélyen bent van a dzsungelben, nagyon mélyen. Egészen mélyen bent Inoire földjén, ott, ahol a fátyol kezdődik... ahol a sárkány rejtőzik, ahol a fenevad lapul...
Nekem ez a munkám. Ölni a sárkányokat. Ez a foglalkozásom és jól csinálom. Úgyhogy semmi okom az álszerénységre. Minden mástól irtózom. Alkudozni és egyezkedni etikai, meg filozófiai kérdésekről. Úgyhogy, ha lenne szíves kieszközölni ezt az istenekverte bebocsátást, és hagyni, hadd végezzük a munkánkat...
Holnap mind meghalunk. Négyszázan voltunk, amikor megérkeztünk Brisken-be. Ezrek álltak velünk szemben. Mára harmincan maradtunk, holnap pedig mind meghalunk.
Hát persze, sárga hafasok. Csak a palást alatt találhatók, néhány lépésnyire a sárkánytól. Van pár gyűjtő, aki ölni is kész lenne értük. Valamivel olcsóbbak, mint a pirosak, ez minden. Szép munka, kislány. Gyere, nézzük meg azt a fenevadat.
Hé, cimbora! Ismer valami fogadót a közelben, ahol kicsit lazíthatnánk? Az utcák olyan kihaltak errefelé...
A "Tüzes ló" még nyitva van. Ha megbocsátanak, hölgyeim, maguknak nem is szabadna idekint lenniük ilyen késői órán, különösen nem ilyen ruhákban. Hol vannak a szüleik?
Hát, nem itt a szomszédban! Köszönjük a tanácsot, barátom! Gyerünk!
Senki nem tudja, honnan jöttek. A puszta létükkel megváltoztatják a valóságot. Először csak a közvetlen közelükben lévő dolgokra lesznek hatással. Ám ahogy idősödnek, és az őket körülvevő gonosz aura egyre növekszik, úgy egyre nagyobb hullámokat gerjeszt. A sárkány szakadatlanul egyre csak növekszik, amíg mindent el nem pusztít maga körül. Az egyetlen módja, hogy megszakadjon ez a körforgás, ha megölik a sárkányt. De vajon hogyan tudsz harcolni egy olyan állat ellen, ami mágikus érzékeivel minden élőlényt lát maga körül? Csak a szüzek tudnak elég közel kerülni hozzájuk ahhoz, hogy megöljék őket. Ezért jött létre a rend.
Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Lecsillapítja a haragot és kiengeszteli a gyűlöletet. Én nem hiszek ebben. A gyűlölet oly nagy részét teszi ki az életemnek, hogy nincs olyan hosszú idő, ami enyhítené. Gyakran álmodtam erről a pillanatról. Arról, hogy a lábaim előtt heversz, védtelenül, a féltékeny királyod vérétől szennyesen... Még soha életemben nem voltam ilyen közel ahhoz, hogy megvalósíthassam ezt az álmot.
Az utolsó pillanatban értesültünk, hogy orgyilkosságot terveznek. Előtte egyáltalán semmit nem hallottunk. Marie-nek köszönhetően, a király biztonságban van. A küldetés tehát sikeres volt. Párizs süket és vak. Az orgyilkos elmenekült, és hacsak nem követ el hibát, várnunk kell az újabb kísérletre és reménykedni, hogy Marie a közelben lesz, amikor bekövetkezik.
Akkor talán csak egy csoda segíthet? Hacsak addig Párizs vissza nem nyeri a hallását és a látását.
Ráadásul nem ez az egyetlen problémánk. A király az ágyába akarja vinni Marie-t, ami őszintén szólva nem könnyíti meg a dolgunkat.