Olvasmányos darab volt... Itt a vége, fuss el véle? Biztosan jó ötlet megváltoztatni a múltat? Ha nem ítélik el, akkor nem találkozik a jelenlegi barátaival, és kalóz sem lesz... És... Mit számít egy kalóznak eggyel több gyilkosság? Szóval... Minden a lehető legjobban történt, mivel a képregényben is így van leírva... :) Azért egy kétségem maradt. Az elején tényleg bal kézzel fognak kezet? Miért? Jól szórakoztam! Köszi!
Szívesen :) Ami a kézfogást illeti, szerintem valami 'szabadültetvényes' titkos jel lehet, más hirtelen nem jut eszembe. Én is törtem rajta a fejemet. (A lehetőséget, hogy a rajzoló megtévedt volna, azonnal elvetettem. De az is lehet, hogy fordítva tették a nyomdagépbe a képet.:) A múltról nem akarok értekezni, szerintem Tamás testvér mélyenszántóbban ki tudná fejteni.
Igen, ez egy lezárt kódex, nem is kell tovább bolygatni, jó volt ez így, ahogy vége lett. A múltat sokszor lenne igény megváltoztatni, de nyilvánvaló, hogy butaság. Nem vagyok különösebben fatalista, nem gondolom, hogy okkal történnek meg a dolgok, sem azt, hogy valaki, vagy valami tervezi az eseményeket, legfeljebb a bekövetkezésük valószínűsége változik, viszont az egyszeri barátnak többet kellene azokkal a szitukkal foglalkoznia, mikor éppen ott van, döntési helyzetben. Talán ha jobban meggondolna egyes dolgokat, hogy mit hogyan csináljon, akkor kevésbé kellene lépten-nyomon megbánnia a múltat is. Azt hiszem. Na, nem mintha én annyit agyalnék a tevékenységemen, mikor éppen prompt tennem kell(-ene) valamit, nem azért mondom. Én sem vagyok jobb, sem okosabb, mint a többi egyorrú testvér, legfeljebb jobban vonzódom a kódexekhez, meg a söréthez, de ennyi.
A balkezes kézfogás nekem is feltűnt, én sem tudtam hova tenni, lennének konteóim, de azon a vonalon inkább ne induljunk el. A legéletszerűbb forgatókönyv Billy atya fejéből pattant ki, alighanem fordítva tették be, ahogy nem való.
Miféle ünneplésre? Hm, velem lehet beszélni, nyitott vagyok az egyházi ünnepekre bármikor, de nem tudom, miről van szó... Természetesen megünneplünk mindent, amit csak tudunk, az sem baj, ha utólag tudjuk meg, hogy mit ünnepeltünk.
Dohányzás hendikeppje esetén szerintem az ügyesebb kézben fogjuk a jövedéki terméket. Ettől még lehet, hogy balkezes, és akkor megáll a korábban Billy atya által vizionált képfordítási elmélet.
Köszönöm szépen, habár valamiért az a gyanúm, hogy ma Pauläner nevű szűretlen búzasörétjeink napját üljük, holnap pedig Zoltánusz atyáét. Persze, értem, a személyes bizonytalanságom nem mehet a szűrés rovására, nem kívánok elmozogni a feladat elöl, ez pusztán csak egy megfigyelés a részemről. Egészségedre!
Illetőlegesen - látszik, hogy máris lassulok - születésnapi ünneplésnek vagyunk szemtanúi a hálózsáki egyházmegyében is, ahol idestova már a tizennyolcadik évet tapossa nehéz vasban az elhivatottsággal táplálkozó kódexkészítő atyák közössége, amelyhez gratuláció gyanánt jómagunk is bontunk több, az eseményhez beszerzett, szénsavas üdítőitalt.
Annak idején életem fordulópontjaként éltem meg azon pillanatot, mikor valami úton-módon, odakeveredtem én is abból a célból, hogy az időközben megboldogulással az Úrhoz megtért szemiki plébánia magyar nyelven kiadott Pókembereinek elektronikus változatát is beszerezzem. Addigra ugyanis a szemiki plébánia maradékát, a hátrahagyott kódexeket, már hazahordtam szatyorszámra.
Így nagyon megörültem annak, hogy a magángyűjteményem nagyjából harminckilós készletét innen is gyarapíthattam. Ezután véletlenül megnyitottam az európai kódexek szekcióját, és az összes ott lévő kódex letöltögetése után, szinte ösztönösen ellátogattam a co-mix-i egyházközösség kápolnába, ahol alőször csak eltévedtem, később gyakorlatilag végleg elvesztem. Elnézést a személyesre sikerült kitérőért.
Szóval, a lényeg, hogy a hálózsáki hitközségnek múlhatatlan érdemei vannak a kódexek népszerűsítésének területén, és korunkban az az igen érdekes, és egyben különleges helyzet állt elő, hogy még az egykori olvasók is büszkék lehetnek arra, hogy hol olvastak először kódexet.
Úgyhogy megint bontani kell. Psszcs!... Egészségetekre!
Sajnos nem emlékszem. Újabb Tamás-napok? Állunk elébük. De, fiam, fárasztó bizony. Ám mit sem számít a fáradtság, ha arra gondolok, hogy milyen felsőbb célokat tudok szerény szolgálatommal...őő...szolgálni.
Olvasmányos darab volt... Itt a vége, fuss el véle?
VálaszTörlésBiztosan jó ötlet megváltoztatni a múltat? Ha nem ítélik el, akkor nem találkozik a jelenlegi barátaival, és kalóz sem lesz...
És... Mit számít egy kalóznak eggyel több gyilkosság?
Szóval... Minden a lehető legjobban történt, mivel a képregényben is így van leírva... :)
Azért egy kétségem maradt. Az elején tényleg bal kézzel fognak kezet? Miért?
Jól szórakoztam!
Köszi!
Szívesen :)
TörlésAmi a kézfogást illeti, szerintem valami 'szabadültetvényes' titkos jel lehet, más hirtelen nem jut eszembe. Én is törtem rajta a fejemet. (A lehetőséget, hogy a rajzoló megtévedt volna, azonnal elvetettem. De az is lehet, hogy fordítva tették a nyomdagépbe a képet.:)
A múltról nem akarok értekezni, szerintem Tamás testvér mélyenszántóbban ki tudná fejteni.
Igen, ez egy lezárt kódex, nem is kell tovább bolygatni, jó volt ez így, ahogy vége lett.
TörlésA múltat sokszor lenne igény megváltoztatni, de nyilvánvaló, hogy butaság. Nem vagyok különösebben fatalista, nem gondolom, hogy okkal történnek meg a dolgok, sem azt, hogy valaki, vagy valami tervezi az eseményeket, legfeljebb a bekövetkezésük valószínűsége változik, viszont az egyszeri barátnak többet kellene azokkal a szitukkal foglalkoznia, mikor éppen ott van, döntési helyzetben. Talán ha jobban meggondolna egyes dolgokat, hogy mit hogyan csináljon, akkor kevésbé kellene lépten-nyomon megbánnia a múltat is. Azt hiszem. Na, nem mintha én annyit agyalnék a tevékenységemen, mikor éppen prompt tennem kell(-ene) valamit, nem azért mondom. Én sem vagyok jobb, sem okosabb, mint a többi egyorrú testvér, legfeljebb jobban vonzódom a kódexekhez, meg a söréthez, de ennyi.
A balkezes kézfogás nekem is feltűnt, én sem tudtam hova tenni, lennének konteóim, de azon a vonalon inkább ne induljunk el.
A legéletszerűbb forgatókönyv Billy atya fejéből pattant ki, alighanem fordítva tették be, ahogy nem való.
Jó, hagyjuk a múltat. Nézzünk előre! Tamás atya felkészül a holnapi ünneplésre?
VálaszTörlésSőt! Ahogy elnézem, a közeljövőben lesz még mit ünnepelni...
Miféle ünneplésre? Hm, velem lehet beszélni, nyitott vagyok az egyházi ünnepekre bármikor, de nem tudom, miről van szó...
TörlésTermészetesen megünneplünk mindent, amit csak tudunk, az sem baj, ha utólag tudjuk meg, hogy mit ünnepeltünk.
A jobb kéz - bal kéz kérdéshez. A pipát melyik kézben szokás fogni? Mert az a jobb kezében van...
VálaszTörlésDohányzás hendikeppje esetén szerintem az ügyesebb kézben fogjuk a jövedéki terméket.
TörlésEttől még lehet, hogy balkezes, és akkor megáll a korábban Billy atya által vizionált képfordítási elmélet.
Boldog Tamás Napot!
VálaszTörléshttps://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1s_(keresztn%C3%A9v)
Köszönöm szépen, habár valamiért az a gyanúm, hogy ma Pauläner nevű szűretlen búzasörétjeink napját üljük, holnap pedig Zoltánusz atyáét.
TörlésPersze, értem, a személyes bizonytalanságom nem mehet a szűrés rovására, nem kívánok elmozogni a feladat elöl, ez pusztán csak egy megfigyelés a részemről.
Egészségedre!
Nohát, valóban.
TörlésKegyelmes az Úr!
Kár, hogy megannyi évet elvesztegettem a június huszonkettedikei szűréses ünneplések nélkül... :(
No, mindegy, a hátralévő néhány évben most már akkor ezt figyelni fogom, amíg Alzheimer atya ezt megengedi.
Köszönöm még egyszer, Zsiráf testvér, kérlek, már csak ezt az egyet, utolsó, egészségedre!
Illetőlegesen - látszik, hogy máris lassulok - születésnapi ünneplésnek vagyunk szemtanúi a hálózsáki egyházmegyében is, ahol idestova már a tizennyolcadik évet tapossa nehéz vasban az elhivatottsággal táplálkozó kódexkészítő atyák közössége, amelyhez gratuláció gyanánt jómagunk is bontunk több, az eseményhez beszerzett, szénsavas üdítőitalt.
TörlésAnnak idején életem fordulópontjaként éltem meg azon pillanatot, mikor valami úton-módon, odakeveredtem én is abból a célból, hogy az időközben megboldogulással az Úrhoz megtért szemiki plébánia magyar nyelven kiadott Pókembereinek elektronikus változatát is beszerezzem.
Addigra ugyanis a szemiki plébánia maradékát, a hátrahagyott kódexeket, már hazahordtam szatyorszámra.
Így nagyon megörültem annak, hogy a magángyűjteményem nagyjából harminckilós készletét innen is gyarapíthattam.
Ezután véletlenül megnyitottam az európai kódexek szekcióját, és az összes ott lévő kódex letöltögetése után, szinte ösztönösen ellátogattam a co-mix-i egyházközösség kápolnába, ahol alőször csak eltévedtem, később gyakorlatilag végleg elvesztem.
Elnézést a személyesre sikerült kitérőért.
Szóval, a lényeg, hogy a hálózsáki hitközségnek múlhatatlan érdemei vannak a kódexek népszerűsítésének területén, és korunkban az az igen érdekes, és egyben különleges helyzet állt elő, hogy még az egykori olvasók is büszkék lehetnek arra, hogy hol olvastak először kódexet.
Úgyhogy megint bontani kell.
Psszcs!... Egészségetekre!
Jól sikerült a Tamás nap?
VálaszTörlésNemsokára lesznek újabbak...
Nem fárasztó egy kicsit?
Sajnos nem emlékszem.
TörlésÚjabb Tamás-napok? Állunk elébük.
De, fiam, fárasztó bizony.
Ám mit sem számít a fáradtság, ha arra gondolok, hogy milyen felsőbb célokat tudok szerény szolgálatommal...őő...szolgálni.