Tudja, én nem szégyellem a származásomat, sir. Az ön által említett nevet nem kértem, hanem kaptam. Én sosem tartottam rá igényt.
Talán visszavonhatnám a nevét illető megjegyzéseimet, de biztosíthatom, hogy nem volt célom megbántani önt, drága uram... De ettől még egy szokványos csirkefogónak és sarlatánnak tartom.
És milyen alapon?
Tamás371, billy
VEHLMANN - BONHOMME: ANAON MÁRKI
...na, ez se egy gyerekzsúr...
VálaszTörlés:D
Nekem is tetszik, de nem tudnék a három közül választani legjobbat.
VálaszTörlésMiért kellene választani? Jön még pár rész belőle, el kell olvasni :)
VálaszTörlésEgyébként az utolsó rész lefordítása után éppen ezen gondolkodtam, hogy maradt-e még potenciál ebben a koncepcióban.
VálaszTörlésTekintve, hogy egy utazóról van szó, el tudtam volna még képzelni néhány részt - teszem azt - a tengerentúlon.
Folklórban, hiedelmekben, babonákban, legendákban nincs hiány, szinte országonként változnak, szóval érzésem szerint elvitte volna még pár részig Jean-Baptiste a sztorit.
Hmmm... A borító hibás? Sehol a történet során nincs puska hősünk kezében. Vagy tévedek?
VálaszTörlésA pót kapitányból is hiányzott a birtoklásvágy? Ezért menekülhetett meg?
A barátnőjét miért nem mentette meg? Nem látszott őrültnek, csak náthásnak, ami a tengerben ruhástul ücsörögve nem is csoda... Hol itt a lovagiasság?
Régen állítólag a hajó elveszését túlélők nem számítottak túl sikeresnek (Kolombuszról olvastam ilyet), ez hősünkre nem vonatkozik? Vagy igaza van, és vonzza a bajt, és csak hullák maradnak utána mindenhol?
Zsiráf
A borítóval igazad lehet :)
VálaszTörlésAz is lehetséges, hogy a grófnő náthás volt csak, de spanyol náthás :)
Én olyat nem olvastam, hogy a túlélők nem számítottak sikeresnek, éppen fordítva, pl. Stevenson-nál, Defoe-nál, Melville-nél tekintélyes, tapasztalt és főleg szerencsés embereknek számítottak, hogy Rejtőről ne is beszéljek :)
A hősünk meg, nos, ő a hősünk, neki ilyesmibe kell állandóan csöppennie.