2014. október 5.

LYDIE

És mi van Csucsupapával?
A hat-harmincas vonatot vezeti éppen. Előbb utóbb úgyis megtudja.
Az az ember aztán sokat szenved, annyi szent! Egy feleség, aki belehal a munkába, és itthagyja, hogy egyedül nevelje fel a kislányt... és akkor most ez!
Amikor iskolába jártam, a tanár azt mondta, a villám sohasem csap be kétszer ugyanoda!

Tamás atya,   billy
LAFEBRE - ZIDROU:  LYDIE





10 megjegyzés:

  1. A figurák mintha élnének. Nagyon tud a rajzoló... Mennyi különféle csúnya ember, és mind szerethető.
    A történet pedig... Talán ezt nem kellett volna...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyen történetek miatt lett művészeti ág a képregény :)
      Miért nem kellett volna?
      Abszolút nem sértő, nem megbotránkoztató, csak az emberi kapcsolatokat és hozzáállásokat ábrázolja.
      Kifejezetten pozitív kicsengésű és bennem nyomot hagyott.

      Törlés
    2. A gyerekhalál, halva születés eléggé tabutéma, nem?

      Törlés
    3. Lehet, hogy művészet, mert a rajzok nagyon ott vannak...
      Az orvos és Csucsupapa határozottan megszenvedi a helyzetet...

      Törlés
    4. Nem hiszem, hogy tabutéma lenne, de különben is, ez a képregény nem arról szól.

      Törlés
  2. Én szívesen laknék a Bajúszos baba utcában.

    VálaszTörlés
  3. Most olvastam a Lydie-t.Fantasztikus! Köszönöm a honositást és további jó munkát kivánok!

    VálaszTörlés
  4. Egészen elképesztően "emberi" anyag. Megelőzte a korát abban az értelemben, hogy mikor készült (2010), már olyan dolgokat és kontextusokat boncolgatott, amik mostanra alighanem időszerűvé váltak.
    A nagy kérdés, hogy az empátia vajon képes lesz-e utat törni a mai világunkban, egymás felé.
    Lesznek-e "Lydie"-k, és ehhez hasonló helyzetek.
    Nem tudom.
    De szeretném ha lennének, valahogy a humanizmusban való hit romantikájához tartoznak.
    Énszentségem értelmezése szerint.
    Ámen.

    VálaszTörlés