Boldog Szülinapot! A prédikációt nem értem... Tamás atya nem örül, hogy Isten kihívásokkal tiszteli meg? Isten azért választotta Tamás atyát, mert bízik benne. Isten mindent jobban tud, ugye?
Nem tudom, Zsiráf testvérem, az Úrban, és most a frankót mondom. Isten nem annyira választott ki, inkább én repültem rá keményebben, mikor éreztem, hogy ezen a területen kihívásokkal küzd az egyszeri ómagyar-szittya eredetmenekült, holott aki bár lett légyen az, s minden bizonnyal. Ekkor nyitottam az Úr felé, aki kegyelemmel töltött el, és nekem addigra már különösen szimpatikus volt a töltés minden formája. Ekkor választottam az Urat, aki elhalmozott képességekkel, és lehetőségekkel, pedig ki sem érdemeltem. Szóval ebben a szituban az Úr ártatlan, ne vessetek rá követ, hacsak nem akarjátok, hogy én például serényen visszahajigáljak mindenféle göngyöleget, amit még nem vittek el. A Jóisten a tudója, és megmondhatója, hogy az egymásra találásunk miért éppen akkor ütődött nyélbe, mikor szűretlenségeknek adtam hangot, mikor már feszített a rekeszizmom. A bizalom fontos tulajdonsága sokaknak, akik ezt kiérdemlik. S vice versa. Ne keresd a jelentését, kiragadtam a kontextusból, és nincs jelentősége.
Isten semmit nem tud. Engem speciel alig ismer. Az, hogy én ismerem Őt, az nem az Ő érdeme, hanem Atyámé, aki négyéves koromban megtanított olvasni. Azonban, ez nem ide tartozik, mint annyi minden, amiről eddig beszéltem.
Igazából nem is tudom, mi volt a kérdés, várj, visszaolvasok. Nem tudom, szerintem Isten nem az a fajta "tudás", amit mi tudásnak nevezünk. Isten az a rejtély, ami megadja a magyarázatot a világ működésére, és isteni érzés, ha eljutsz arra a szintre, hogy bármit, bármikor, bármilyen irányban tudsz befolyásolni. Amikor dönthetsz dolgok létezése felöl. Hogy egyáltalán legyenek-e. És amikor úgy döntesz, hogy igen, legyenek, akkor ezek a dolgok az emberi történelem részévé válnak, miután megvalósultak. Ez az isteni, az emberben. Ezt kéne keresni, meg megtalálni, és lehetőleg olyan dolgokat "teremteni", amik igazolják emberi mivoltunkat.
De most már vattát köpök, szóval, ezen most elmélkedj, és hagyj magamra, kérlek. Ámen
"isteni érzés, ha eljutsz arra a szintre, hogy bármit, bármikor, bármilyen irányban tudsz befolyásolni" Bizony... De ehhez az embernek a "bármi" fogalmát erősen korlátozni kell... Biztosan jó dolog az elmélkedés? Tamás atya piros pontot kap az Égben, ha elküld? Milyen hosszú időre szól az elküldés?
A "bármi" fogalmáról annyit, hogy nyilván épeszű emberre, és egészséges lelkivilágra értendő mindez. Most ne kérdezd meg, hogy hogyan határoznám meg az "épeszű" fogalmát. Szerintem tudod, hogy értettem.
Szerintem jó dolog az elmélkedés, igen. Én olyankor szoktam elmélkedni, mikor amúgy valami kevés koncentrációt igénylő lelkigyakorlatot végzek, például rózsafűzért morzsolok. Rengeteg dolgon lehet jókat elmélkedni olyankor.
Nem, Fijam, ez csak amolyan szófordulat a részemről, mint a "menjetek békével" - ez is hasonló. Remélem, nem érezted úgy, hogy elküldelek a piactérre. Pincébe. Pilótafülkébe. Piránnyaúsztatóba. Mindössze úgy éreztem ahelyütt, hogy nem tudom tovább tartani magam az üdvözítően lelkes érdeklődéseddel szemben, ez okból kerestem a részedről igényelt szíves együttműködésed a tekintetben, hogy hagyjál aznapra pihenni. De tudod, hogy mindig szívesen beszélgetek veled, kérlek, ne add fel, hatalmasodjon el rajtad a bűnbocsánat, és éljél a kérdésfeltevés áldott, ugyanaznap pediglen isteni adottságával. Nincs meghatározott határidő, bármily sokáig is nélkülözzük társaságod, minduntalan épp annyira fáj, legyen az két perc, vagy szerencsésebb esetben két nap. Áldassék, és kísérjen el az Úr az éjjel-nappaliig, és vissza. Ámen
Az épeszű, aki nem vacakol képregények szövegbuborékainak böngészésével, mert ahol a képek mozognak, ott a bubi tartalmát is felolvassák, vagyis hatékonyabban fogyasztható a tartalom..., ugye? A gondolatok szárnyalása és az elmélkedés talán nem ugyanaz... Az elmélkedés egy témaorientáltabb tevékenység? A rózsafüzér nem egy imaszámláló segédeszköz? Illik akkor másra gondolni?
Számomra még nem veszett el a képregény varázsa, sőt, egyre kevésbé tipródom a mozgókép felé. Elmélkedni bármin lehet, és sosem késő elkezdeni. Illik, nem illik, nekem gyakran elkalandoznak a gondolataim, de ez amiatt is lehet, hogy itt a parókián nincsenek már meglepetések :)
Boldog Szülinapot!
VálaszTörlésA prédikációt nem értem... Tamás atya nem örül, hogy Isten kihívásokkal tiszteli meg? Isten azért választotta Tamás atyát, mert bízik benne. Isten mindent jobban tud, ugye?
Nem tudom, Zsiráf testvérem, az Úrban, és most a frankót mondom.
VálaszTörlésIsten nem annyira választott ki, inkább én repültem rá keményebben, mikor éreztem, hogy ezen a területen kihívásokkal küzd az egyszeri ómagyar-szittya eredetmenekült, holott aki bár lett légyen az, s minden bizonnyal.
Ekkor nyitottam az Úr felé, aki kegyelemmel töltött el, és nekem addigra már különösen szimpatikus volt a töltés minden formája.
Ekkor választottam az Urat, aki elhalmozott képességekkel, és lehetőségekkel, pedig ki sem érdemeltem.
Szóval ebben a szituban az Úr ártatlan, ne vessetek rá követ, hacsak nem akarjátok, hogy én például serényen visszahajigáljak mindenféle göngyöleget, amit még nem vittek el.
A Jóisten a tudója, és megmondhatója, hogy az egymásra találásunk miért éppen akkor ütődött nyélbe, mikor szűretlenségeknek adtam hangot, mikor már feszített a rekeszizmom.
A bizalom fontos tulajdonsága sokaknak, akik ezt kiérdemlik. S vice versa. Ne keresd a jelentését, kiragadtam a kontextusból, és nincs jelentősége.
Isten semmit nem tud.
Engem speciel alig ismer.
Az, hogy én ismerem Őt, az nem az Ő érdeme, hanem Atyámé, aki négyéves koromban megtanított olvasni.
Azonban, ez nem ide tartozik, mint annyi minden, amiről eddig beszéltem.
Igazából nem is tudom, mi volt a kérdés, várj, visszaolvasok.
Nem tudom, szerintem Isten nem az a fajta "tudás", amit mi tudásnak nevezünk.
Isten az a rejtély, ami megadja a magyarázatot a világ működésére, és isteni érzés, ha eljutsz arra a szintre, hogy bármit, bármikor, bármilyen irányban tudsz befolyásolni.
Amikor dönthetsz dolgok létezése felöl.
Hogy egyáltalán legyenek-e.
És amikor úgy döntesz, hogy igen, legyenek, akkor ezek a dolgok az emberi történelem részévé válnak, miután megvalósultak.
Ez az isteni, az emberben.
Ezt kéne keresni, meg megtalálni, és lehetőleg olyan dolgokat "teremteni", amik igazolják emberi mivoltunkat.
De most már vattát köpök, szóval, ezen most elmélkedj, és hagyj magamra, kérlek.
Ámen
"isteni érzés, ha eljutsz arra a szintre, hogy bármit, bármikor, bármilyen irányban tudsz befolyásolni"
VálaszTörlésBizony... De ehhez az embernek a "bármi" fogalmát erősen korlátozni kell...
Biztosan jó dolog az elmélkedés?
Tamás atya piros pontot kap az Égben, ha elküld? Milyen hosszú időre szól az elküldés?
A "bármi" fogalmáról annyit, hogy nyilván épeszű emberre, és egészséges lelkivilágra értendő mindez.
VálaszTörlésMost ne kérdezd meg, hogy hogyan határoznám meg az "épeszű" fogalmát.
Szerintem tudod, hogy értettem.
Szerintem jó dolog az elmélkedés, igen.
Én olyankor szoktam elmélkedni, mikor amúgy valami kevés koncentrációt igénylő lelkigyakorlatot végzek, például rózsafűzért morzsolok. Rengeteg dolgon lehet jókat elmélkedni olyankor.
Nem, Fijam, ez csak amolyan szófordulat a részemről, mint a "menjetek békével" - ez is hasonló.
Remélem, nem érezted úgy, hogy elküldelek a piactérre. Pincébe. Pilótafülkébe. Piránnyaúsztatóba.
Mindössze úgy éreztem ahelyütt, hogy nem tudom tovább tartani magam az üdvözítően lelkes érdeklődéseddel szemben, ez okból kerestem a részedről igényelt szíves együttműködésed a tekintetben, hogy hagyjál aznapra pihenni.
De tudod, hogy mindig szívesen beszélgetek veled, kérlek, ne add fel, hatalmasodjon el rajtad a bűnbocsánat, és éljél a kérdésfeltevés áldott, ugyanaznap pediglen isteni adottságával.
Nincs meghatározott határidő, bármily sokáig is nélkülözzük társaságod, minduntalan épp annyira fáj, legyen az két perc, vagy szerencsésebb esetben két nap.
Áldassék, és kísérjen el az Úr az éjjel-nappaliig, és vissza.
Ámen
Az épeszű, aki nem vacakol képregények szövegbuborékainak böngészésével, mert ahol a képek mozognak, ott a bubi tartalmát is felolvassák, vagyis hatékonyabban fogyasztható a tartalom..., ugye?
VálaszTörlésA gondolatok szárnyalása és az elmélkedés talán nem ugyanaz... Az elmélkedés egy témaorientáltabb tevékenység?
A rózsafüzér nem egy imaszámláló segédeszköz? Illik akkor másra gondolni?
Számomra még nem veszett el a képregény varázsa, sőt, egyre kevésbé tipródom a mozgókép felé.
TörlésElmélkedni bármin lehet, és sosem késő elkezdeni.
Illik, nem illik, nekem gyakran elkalandoznak a gondolataim, de ez amiatt is lehet, hogy itt a parókián nincsenek már meglepetések :)