-Nidhogg? Mit keresel te itt?
-A sok bosszúság után, amit nekem okoztál, most öröm lenne így látni téged, a gyászodban. De nem. Nem örülök. Eljöttem, hogy elbúcsúzzam a lányomtól.
-A lányodtól? Az ő apja Őrült Gandalf volt, az északi vikingek királya. Semmi közöd hozzá. Tűnj el!
-Badarság. Aariciát neked ígérte az isteni Frigg, a segítségért cserébe, amit a törpéknek nyújtottál, az ellenem viselt háborújukban. Nélkülem Aaricia sohase lett volna a feleséged.
Tamás atya, billy
ROBIN RECHT: ÉG VELED, AARICIA
Hú, mekkora ajándék!
VálaszTörlésIlyen képregényekben gazdag Karácsonyt mindenkinek!
(Megjegyzés: mintha két 43-as oldal lenne.)
Kis kárpótlás a hosszú szünetekért :)
TörlésEz igen! Thorgal karácsonyra! Ez az utolsó rész?
VálaszTörlésNem, a Thorgal még mindig folytatódik, ez csak egy kis kitérő.
TörlésBékés, áldott karácsonyt kívánok Nektek, és minden tagnak!
VálaszTörlésMmm2000
VálaszTörlésKöszönjük, és mi is kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek :)
VálaszTörlésKöszönjük,Boldog Karácsonít!
VálaszTörlésEéóször is hálás köszönetem az egész éves munkátokért , továbbá kellemes ünnepeket momd nektek mind pedig az olvasótársaimnak.
VálaszTörlésNéhány infó a képregényről. Talán másokat is érdekelhet amit megtudtam:
Egészen pontosan ez az egyik mellékszál népszerü nevén spin of. A Thorgal Saga nyitó száma amit azóta még kettő követet. Maga a fősorozat már a 42. résznél tart nem beszélve az art bookokról és hasonlókról. Továbbá van Thorgal (Les mondes de) - Kriss de Valnor (befejezett 8.r.); Thorgal (Les mondes de) - La Jeunesse de Thorgal (befejezett 11.r.); Thorgal (Les mondes de) - Louve (befejezett 7.r.)
De magyarul nyomtatásban is olvashazó oár kaland a fősodorból a megújult Koclás lapjain. Legutóbb talán a 130.számban volt olvasható.
rico74
Köszönjük a jókívánságokat, mind az infót, rico és neked is kellemes ünnepeket és BÚÉK :)
TörlésNem is tudom, mit gondoljak...
VálaszTörlésNeki szabad? Bármit megtehet??? Vagy csak az istenek hatalma végtelen, az ember csak hiszi, hogy tesz valamit, közben pedig csak sodródik... Még talán a dolgokat tönkretenni sem képes, hiszen tönkremennek azok maguktól is...
Van egy mese, de ha más meséli, akkor már ez sem ugyanolyan... Hiába igyekszik... Vagy csak megszépültek az emlékek...
Talán a jövő évbe be kellene illeszteni a Thorgal újraolvasgatást... Talán meg is fogadom Újévkor...
Addig is példát veszek egy képregényhősről (I. St. Fülig James), és jól megfontolom e döntést... Már ha jut rá addig elég idő...
Tényleg elgondolkodtató mű...
Megyek is gondolkodni...
Köszi!
u.i.: Tamás atya mit gondol az ilyen nagy hatalmú és bosszúálló istenekről?
Bocs, hogy közbeszólok, nem Tamás atya helyett válaszolok, de erről eszembe jutott valami okos megjegyzés, amit már nem is tudom, hogy hol olvastam: Az ember csak azért szenved, mert komolyan veszi azt, amit az istenek szórakozásból csinálnak.
Törlés:)))
Az istenek gondolatai távol állnak ismereteimtől... Hogy szórakoznak-e velünk vagy nem, azt nem tudom... de miért is ne... Majd Tamás atya egyszer nyilatkozik a témában...
TörlésAz ember szerintem azért szenved, mert szenvedni akar, tehát mazohista...
És az emberek összességének szerintem kisebb része elégedett... nem is egyszerű elégedettnek lenni, mert pl. egy családot egy elégedetlen ember is meg tud mérgezni, oszt mindenki szenvedhet...
Lazán viselkedni sem olyan egyszerű, vagyis egyszerű lenne, de oly keveseknek sikerül... Visszatérve a fenn említett I. St. Fülig James királyra: hány király ivott pertut a népével?
Ha Thorgalt nézzük, nem tudom mit várhatott a most olvasott utazásától, de inkább azt tapasztalhatta meg, hogy már nagyon nem fiatal...
Más. Mi is lehet az értelme a nagy kérdésnek az "Élet, a mindenség, meg minden?"? :)
Történt pedig, hogy amikor egy alkalommal, meghívott vendég pontozóként részt vettem egy flagelláns versenyen, ami a hivatalos szezon egyik állomása volt, és értékes pontokat osztottak a helyezetteknek, az eseményen rendezett sajtótájékoztatón feltették a kérdést az újságírók: mi a jó az önostorozásban?
TörlésAzt hiszem, ezt a "Kámzsafűzér" című apostolisztikus hetilap munkatársa kérdezte.
Nos, a válasz egyszerű: mindez fejben dől el.
A magasztosabb, és hasznosabb cél érdekében tevékenykedik az, aki önostoroz. Aki végtelen szerénységében ráébred, hogy nemléte több pozitívummal járna a világra, és szeretteire, valamint adósaira, az kellően elhivatott módon esetleg sikeresen agyon is tudja verni magát.
Remélem, sikerült válaszolnom a kérdésre.
Nem érzem úgy, hogy a válasz a két kérdés bármelyikéhez akár távolról is kötődne...
VálaszTörlésEz az önostorozás dolog nem valami magamutogatás?
Az én fejemben valahogy úgy működnek a dolgok, hogy a fájdalmat rossznak érzem... Azt jelzi, hogy a testemnek árt valami. A testem működése, pedig a túlélés záloga... Élni talán jó...
Azt sem értem, hogy önostorozás után miért fogyasztanak alkohol tartalmú italokat, hiszen akadályozza a fájdalom érzetének maximális élvezetét...
A fontosabbik kérdés arra vonatkozott, hogy az istenek szórakoznak-e velünk, a kárunkra...
Hogy léteznek-e bosszúálló istenek? A válasz egyértelműen igen! Megiszol pár feles Tátrateát (2x féldecit, háromszor), és már másnap találkozni fogsz egy bosszúálló istennel!
VálaszTörlésSőt, nem is eggyel! Aztán olyan nyelven kezdtek el beszélni, avagy eszmecserézni az akolitus témájú dolgokról, melyeket a földön - egyelőre még - sehol sem értenek meg.
Szerintem a Tünde-nyelv is valahogy így születhetett meg, Tolkien testvér jóvoltából, aki nyelvészként mellesleg némi rövid esszéket (Gyűrűk ura, Hobbit, Szilmarilok) is firkantott hánya-veti papírfecnikre, hogy egy kicsit később legyen alapja pár filmkocka elkészítéséhez...
Az istenek szórakoznak-e velünk? Mi ez a katolikus hitromboló többesszám? Oké, voltak a római istenek, meg görög istenek, de azért na, csak eltűntek a történelem süllyesztőiben! Vagy ugyebár ott van Lanfeust és a trollok világának istenei, de ott meg Arleston testvér töltött kicsit sokat a garatra...
Hogy szórakoznak-e velünk? Ők is unatkozhatnak néha, nem? Nekik nincsen Tátrateájuk, Netflix-ük, a földi örömök nekik tabu, így hát olybá tűnik néha megkutyulják azt, amit mi csak köznapi életként élünk meg... avagy világhatalmi harcok formájában újraosztják ezt a sáros-füstös-bűzös kis Föld-golyóbisunkat, a hatalmi érdekek újrarendezésével.
Vagy... csak mi olvasunk túl sok képregényt (pl: Thorgal), és belemagyarázunk minden f...szságot a véletlenek mögé, közé, bele, nekije...
Addig pedig nekünk, földi képregényrajongóknak, marad a bájgli, a töltött káposzta, a fülstölt csülök, a gyomorsav-lekötők, a zöldségleves, amely a gyomorrontás elleni küzdelem gasztronómiai reinkarnációja...
2025-re is képregényekben gazdag boldog új évet mindenkinek, akit megfertőzött valamely formában a képregények mélységi témáit boncolgató kedvtelése! Pezsgőt neki...
Uff...
Köszi a választ... bár nem tudom, mit ettél a tea előtt, hogy annyi óra után tudta csak kifejteni a hatását...
VálaszTörlésLátom felfedezted Tamás atyának szánt beugratós kérdést... :)
Arleston Merlinje megvan, aki Vatikánban a tiltott raktárban felébresztette az ősi római isteneket? Akik fel is ismerték őt?
Lehet, hogy imákba kéne foglalnom, hogy inkább a szomszéd kerület lakosait szórakoztassák az unatkozó istenek?
Thorgal helyett olvassunk Rahant, aki a realizmus és a tiszta erkölcs talaján áll mindkét lábával, és erre igyekszik tanítani a "kisemeber" olvasóit, már ha vannak? Bár tudod, hogy mennyi Rahant olvastam decemberben... Thorgalt csak egyet...
Ha boldogság meg Tolkien, valaha ilyet olvastam a témában:
"Hanyatt fekve tetvészkedem,
Mily öröm az élet..."
A Rahan történetek mind egy-egy sci-fi, vagy inkább egy fantasy mese, ahol időben és térben össze-vissza ugrálnak. Egyes részekben egyszerre szerepel mamut és triceratopsz, pedig a két élőlény között kb. 66-68 millió évnél egy kicsivel sincs több korkülönbség. Vagy a gondolkozni képes "értelmes ember" és a mamutok kora között is van pár tízezer év különbség, ahhoz képest Rahan elég jó bőrben van...
VálaszTörlésDe a nosztalgia faktor miatt kedveljük ezeket a "mesebeli" túlkapásokat, mert mindenkinek a gyermekkori élményei törnek fel, amikor tizenévesen, vagy még korábban a kezünkbe kaptuk a Rahan képregényeket (általában Kockás újságok formájában). Fogadjuk el, hogy az író így írta meg a történéseket. A Thorgal sem fedhetetlen a sztorivezetés terén, mint ahogy más képregények sem. Talán épp ezért (is) kedveljük a képregényeket. Amit sajnálok, hogy a Thorgal főképregény sorozatból nem mostanában jelent meg új, honosított rész, pedig még sok része van. Hátha, talán majd Tamás és Billy atyák egyszer tovább folytatják...
A beugratós kérdéssel nyertél! :-) A Tolkien részt nem értem, de ez biztosan a szilveszter utóhatása miatt van...
(zárójelben jegyzem meg, hogy a Thorgalt azért nem folytatjuk, mert papíron is olvasható :)
TörlésTolkien: Van egy Gyűrűkúra című paródia. Abban van ilyesmi vers... vagy dal... és a boldogságról szól.
TörlésAz elveszett világ(?) képregényből tudjuk, hogy mindenféle kihalt lények élhetnek még itt-ott... :)
Elég nagyvonalúan kezeli a történet ezt az időutazás dolgot... Mondhatni geocentrikusan...
VálaszTörlésUgyanis minden mozog. Gondolom a galaxisunk, benne a Naprendszerünk, benne a Földünk. Ha Thorgal nem megfelelő helyre kerül abban az időben, ahová érkezik, pl. 10 méter magasról leesve komoly sérüléseket szerezhet, még rosszabb, ha 10 méterrel a föld felszíne alá érkezik... Akkor is, ha nem is tudja, mi az a méter... A nagyobb eltérésekről nem is beszélve.
Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy az utazó segédeszköz komoly számítási kapacitással rendelkezik, és az azt megalkotó isten(ek) tudása (gonoszságuktól függetlenül) legalább szinte korlátlan... vagy teljesen.