A Pheidiasz által faragott fenséges Zeusz-szobor lábainál három pankrátor élete keresztezi egymást...
Kionisz, az athéni ügynök feladata, hogy felfedje a titkot, amelyet a legendás szobrász utolsó remekművében rejtett el.
Pantarkesz, a városa által manipulált fiatal olimpiai pankrátor, olyan politikai merényletre kényszerül, amely tűzbe és vérbe boríthatja egész Görögországot.
És végül Aureliosz, aki egyetlen szándékkal érkezett a versenyre, hogy végre találkozik a fiával, akit még soha nem látott...
Zsiráf, billy
BLENGINO - ANDREUCCI: A HÉT CSODA
Boldog Szülinapot!
VálaszTörlésKöszönjük szépen!
VálaszTörlésKöszönöm.
VálaszTörlésSzívesen mindenkinek és mi is köszönjük Zsiráfnak a fordítást :)
VálaszTörlésPrédikáció-hiány érzetem van...
VálaszTörlésMert bizony mondom néktek, az olvasók itt kószálnak a közelben az internet mezején és szomjúhozzák, pláne ilyen melegben, az igaz igét... De idővel csak megérkezik az is, mert "Soha ne mondd, hogy soha.".
A történet tartalmaz egy komoly matematikai ellentmondást. Aureliosz harmadszorra vesz részt a játékokon. Kb. 12 éves fiát keresi. Mindez több helyen is bele van szőve a történetbe. Billy mester borotvaéles elméjével, mint egy jó damaszkuszi pengével szeletelte fel a gordiuszi csomót :) ... Aureliosz valamiért kihagyott egy olimpiát.
VálaszTörlésKöszönjük a munkátokat, én kb 2 hónapja találtam rátok, de rengeteg zseniális képregényre leltem itt.
VálaszTörlésKedves Névtelen!
TörlésMinél mélyebbre ásol, annál több a kincs... :)
Győzd olvasni... :)
Miparókiaiak, itt abban hiszünk, hogy tudjátok, melyik lesz a következő képregény, amit a következő képregény után, amit kiteszünk, kiteszünk.
VálaszTörlésHuhh, magam sem gondoltam bele előre, hogy ez a mondat hova fog vezetni, kicsit meg is ijedtem.
De mostanra már össze szedtem magam.
Áldassék.
A következő képregényt egy Valaki csak tudja e Földön, de az azt követőt csak Isten az Égben. Mert Isten mindent tud. Azt is, hogy Tamás atya, mit és mennyit fog fogyasztani holnap, meg holnapután... De kedvenc szolgáját sem világosítja meg e kérdésben, mert nem akarja elszomorítani előre. Hová lenne úgy a hite???
TörlésRöviden: a gondolkodás rossz, a hit jó.
Talán az emlékezés se rossz annyira, november 7-én remélem Tamás atya emlékezett a forradalomra, mely lezárt egy háborút, hogy elindítson egy másikat...
Hajj, Zsiráf testvér, te, aki tudod puha lelkemet, nyilván tintában vagy vele, hogy emlékezetem szilánkjai merről kapnak gellert - hogynemondjam: rikósetet, mikor rég letűnt korok rituáléi kerülnek szóba!...
TörlésBár tudnám! Bár tudnád!... Bár tudná itt bárki is, hogy merre van a pult... ...Nyilván a fények felé.
De jaj!... Én már nem remélek semmi jót! Annak örülök csupán, hogy nem kell majd látnom, ahogyan a minket követő (de)generáció(k) boldog fesztelenséggel ölik egymást, miközben hamueső hullik az égből (vö.:fallout), és ne legyen igazam, viszont az, hogy eléggé elegem van a humán nevű parazitából, ami ennek a szerencsétlen Földnek a testén örömködik, az úgy igaz, mint az egyszer bizonymondom.
A következő képregény megint elég jól reflektál a világ mai állására - akármit is jelentsen ez a szó.
Ennek az az oka, hogy - ahogy megfigyeltem -, a képregények általában örökérvényű konfliktusokat trágyálnak, és vitatnak meg egy sajátos kosztümök, meg tematika diktálta színfalak mögött-előtt.
Úgyismint.
Már nem tudom, mit akartam ezzel mondani, de kis híján epikus lett.
Egyébként, most nem csupán a következő képregényről beszélek, hanem, az azt követőről is!
Én sem értem, de valahogy sikerül mindig belenyúlni.
De mondom: bizonyára azért van ez, mert a képregények is ezzel a törekvéssel születnek egyáltalán - refletálni akarnak a világ mai állására.
És ez általában össze is jön nekik.
Hála a Magasságos Atyaúristennek, Elvtársak! Vagy mi, eltévesztettem, na!
Szóval, maradjatok tisztelettudók, s a jutalom nem marad el majd akkor, ha ideér.
Ez még egy kis idő.
Addig könyörögjünk.
Átment!
Tamás atya! Vagyon egy figyelemre méltó író Terry Pratchett. Egy már jobbára kihalt kolostor fénykorában hozzáférhető volt néhány művének nagyon sok rajzzal illusztrált változata. Amit tudtommal nem rajzoltak meg, a Mozgó képek című műve, melyet szerintem nem olvastam, de a címe is talán elmond mindent. Mert egy kódexben a kép max. a lappal együtt mozog, mikor lapozunk. Elég perverz ötlet, hogy a képkockában magától mozogjon a kép, és ily módon információt közvetítsen, és gyilkolja az elme képzelet világát, mely megalkotja az átmenetet két állókép közt. És talán Tamás atya is birtokol egy kézi készüléket, melynek részletgazdag képernyője nagyszerű eszköz kódexek böngészésére, de a Nép mégis mozgó képeket bámul rajta esendő macsekokról, közlekedőkről, barátaik nyaralásáról, stb... Talán ezért olyan a világ, amilyen...
TörlésTamás atya csak nem újabb kódex idei megjelenését vizionálja jövőbelátó képességével? Mint alkotó biztosan rendelkezik bennfentes információval... Úgy vélem vészesen közeleg az alkoholtilalom eltörlésének évfordulója, meg Miklós püspök(?) neve napja, ezek legalább oly jeles alkalmak, mint a Kockás téli különszám megjelenéséé...
Ja... Böngészek mostanság egy angyalos képregényt. Romlott whisky-t említenek benne. Tamás atya! Létezhet ilyen???
Egyébként pedig... Tamás atya! Egy Rejtő képregényben olvastam, hogy "Fel a fejjel!". Talán nem is számít, hogy milyen a világ, csak az milyennek látjuk. Vagyis nincs olyan pohár, mely már félig üres, csak olyan, mely félig tele van! :)
A romlott whisky egy fake-news, ne dőlj be neki. A "világ", az kezd hasonlítani a "Pokol" nevű szórakozóhelyre, ahol kellemetlen a klíma, bár mások igyekeznek kiemelni annak a jelentőségét, hogy ezzel paralell, jobb a társaság.
VálaszTörlésNos, ez a tudat csak abban az esetben kompenzál, ha már mindegy. Amíg nem mindegy, addig hajlamosak vagyunk finnyásnak lenni a társaságunkra.
A "nem mindegy", az korrelál - akármit is jelentsen - az "amíg élünk"-kel.
De ez már mélyfilozófia, és erre még nem állok készen, talán egy óra múlva. Akkor keress fel ismét a cellámban.
Igen, jó gondolat a pohár! Köszönöm a felvetést!
Tudod, van egy pont, amitől számítva a filozófia elveszíti az idealista gondolatok révén kiharcolt "jelentőségét", és romatikáját.
Régebben tán céloztam is erre, mikor a fával fűtés került szóba, de ahogy figyelem, egyre több alkalom adódik a filozófia elhelyezésére - az alsó fiókba.
A pohár-analógia például a következőképpen alakul: "kussoljál, örülj, hogy van poharad!".
Ez szomorú, és nekem sem tetszik, de ez van, sajnos.
Elnézést kérek a rossz hírekért, tudom, hogy itt mindannyian jót akarunk, és csupán a csalódottság beszél belőlem.
Belőled majd később fog a csalódottság beszélni, ha megtudod, hogy "képregényözönnel" utópia lenne számolni. Ám nyugalomra semmi ok, jelenleg egy igen jelentős műn dolgozom, ami kifejezetten érdekesen reflektál a korunkra jellemző áramlatokra.
Bízom benne, hogy tetszeni fog, de nem tudom megigérni, hogy készen lesz Karácsonyra.
Esetleg, ha te addig lefordítasz egy újabb opuszt, azt Billy atya közzéteszi szívesen - ő aztán sosem volt kerékkötője a közzétételeknek, akár kódexről, akár söröshordóról volt szó.
Tamás atya jól sejti van poharam... Vagyis bögrém... A Microsoft adta... Batman van ráfestve, éppen felpofoz valakit, mert nem Windows-t akar használni...
TörlésMiben kéne csalódnom? December a "képregényözön" hónapja, pl. Kockás is kettő jelent meg. Abban a Kockásban, melyet Tamás atya nem kedvel,elolvasható az okostelefon eredettörténete...
Szóval Ígéretből :) nem lesz újabb rész Karácsonyra...